Kérdésed van? +36 20 9 324 409

Pihenés, mint teljesítmény fokozás? Az RR mérések és a HRV elemzések szükségessége

Szerző: Garami Zsolt – erőnléti edző

A terhelés szabályzás egyik legfontosabb és talán legnehezebb kérdése a terhelési összetevők meghatározása közül az ingersűrűség-gyakoriság, amely a pihenő és restitúciós idők kérdéskörét nagyban érinti. A terheléssel „könnyebb” dolgunk van, mert rengeteg olyan diagnosztikai eszköz áll már rendelkezésre, amiből pl., gyorsan kiszámítható az 1RM, izoláltan mérhetjük az izomcsoportok erejét, tájékoztatást kaphatunk az ideg - izom kapcsolatok minőségéről, az oxigénfelvétel mennyisége és a töréspont meghatározások pl., ma már rutin vizsgálatok. Ezek alapján könnyebb dolgunk van a terhelés intenzitás meghatározásakor. 

A pihenő, és restitúciós idők meghatározására - jóval kevesebb eszköz áll rendelkezésre, márpedig, ha a pihenő, vagy restitúciós időket nem tudjuk optimálisan belőni, könnyen áteshetünk a terhelés szabályzás sötét oldalára, ahol az olyan elkerülendő fogalmak kerülnek elő, mint az addinozoid, vagy a bazedovoid túledzettség. Ez óriási témakör, javaslom nézzük át a túlkompenzációs elvet röviden!

szuperkompenzacios_abra

forrás: ELTE

A túlkompenzáció a fejlődést a terhelés-pihenés relációjában értelmezi, és annak lényegét a pihenő idő alatti tevékenységre fókuszálja. Ha a kívánt pihenő idő alatt (helyreállítási zóna) szaladunk bele egy komolyabb terhelésbe, akkor az ábrán a túlkompenzációs hullámgörbe a helyre állítási pozíciót jelző vízszintes vektor alá fog esni, (nem pedig fent lesz, ahogy az ábrán), azaz nem történik meg a túlkompenzációra és a szó szoros értelmében a játékosokat, teljesítmény leadásuk tekintetében is lefelé fogja húzni.

Látható tehát, hogy a pihenő, vagy restitúciós idő (a két fogalom nem teljesen azonos) milyen mértékű szerepel bír a terhelés szabályzásban, így átvitt, vagy szorosabb értelemben is, a pihenés igen is a teljesítmény fokozás egyik nagyon fontos eleme.

Az alkalmazott terhelési módszer, a pihenő, vagy restitúciós idők meghatározásában a legnagyobb segítségünk az RR mérések és a HRV elemzések lehetnek. Az RR méréseket kevés rendszer tudja hitelesen, úgy, hogy ne kelljen rohannunk terhelésdiagnosztikai laborba minden egyes RR rögzítéshez. Ez óriási előnyt jelent sportcsapatok diagnosztikai eljárásai esetében.

Véleményem szerint a POLAR egyeduralkodónak mondható a mindenki számára élérhető technológia hitelességét tekintve. A HRV elemzéseket szoftver alkalmazásával tudjuk elvégezni, én a magam részéről évek óta a Kubios rendszerét használom, mert nemcsak idő, hanem frekvencia alapú adatokkal is dolgozik. A kiimportált adatokból kapunk egy HRV görbét, mely nem azonos a szívfrekvencia görbével, hiszen a HRV a szív variabilitása, azaz a kilökődési idők közötti távolságok alapján határozható meg, melyet ms-okban fejeznek ki, A HRV, azaz a HEART RATE VARIABILITY, a szív neurovegetatív szabályzásának és autonóm funkcióinak lehetséges megbecslése. Lényege a szív alkalmazkodó képessége, mely minél variábilisabb, annál alkalmazkodóbb keringési rendszerünk. (természetesen itt is van egy tól-ig határ.) 

Az egyik célunk a keringés fejlesztése során ez, bár meg kell jegyezni, hogy a genetikus tényezők ebben komoly szerepet játszanak. Az RR importálás során nyert HRV görbe, az RR távolságok variabilitásának szórásaira alapul, mint ahogy az ebből elemezhető adatok kinyerése is. 

A detektálás folyamatosságát fontosnak tartom, mint a pulzuskontroll tekintetében – ami edzés gyakoriság szintjén szükséges, úgy az RR mérések tekintetében, melyet egy héten többször is kellene mérni. 

A POLAR RR méréseiből kiimportált adatok HRV elemzése, ha folyamatos akkor figyelemmel kísérhetjük az LF/HF arányt, ami a paraszimpatikus és a szimpatikus keringési tónus arányát mutatja meg. 
Ennél persze sokkal több értéket kapunk, amit együtt kell kezelni az LF/HF aránnyal, pl: 
A már említett RR intervallumok hosszának átlaga (Mean RR) a Pulzus szám szórása (SDT HR) RR intervallumok átlagos hossza (SDNN, a normál RR intervallumok szórása), SD1/SD2 az egymást követő RR intervallumok fluktuációjának gyorsasága, hogy a leglényegesebbeket jegyezzük meg.

kubios-elemzes

Amennyiben az RR mérések legalább heti rendszerességgel megtörténnek, folyamatában figyelhetjük az LF/HF arányt, aminek érteken kívüli eltolódása irányoktól függően a keringési rendszer paraszimpatikus, vagy szimpatikus dominanciájára enged következtetni. 

Az arányváltozások a túledzettség valamely formájának előszobájára figyelmeztetnek, és ilyenkor azonnal bele kell nyúlni az edzésterhelés addigi összetevőibe, emellett olyan módszereket alkalmazni, ami a túledzettség adott formáját kompenzálja, nehogy olyan mértékű eltolódás (túledzettség jöjjön létre) amiből hetekig nem tudjuk kihozni a játékosokat.

RR rögzítést egyéni és csapat szinten a POLAR H10 jeladójával és a TEAM PRO rendszer GPS-szes jeladóival oldhatjuk meg.

polar team propolar mellkaspant
Összességében megállapítható, hogy az RR mérések nagy mértékben segítségünkre vannak a pihenő és restitúciós idők meghatározásában, aminek optimuma nagyban hozzájárul a teljesítmény fokozáshoz.

Felmerülő kérdéseitekre a garami@garasport.com mail címen tudtok érdeklődni, ahol nagy örömmel állok rendelkezésetekre!

Garami Zsolt 
Erőnléti edző


Forrás:
A bejegyzésben használt képek a szerző saját mérési dokumentációi.


Felhasznált tanulmány:
A mérkőzésterhelés hatása a szívfrekvencia-variabilitás változóira, azaz a szív neurovegetatív funkcióelemzése a terhelési szakaszok analizálásán keresztül.
Dr. Sáfár Sándor, Horváth Dávid, Csáki István

Divíziók hírei

Keresés